Zanzibar:

"Most kicsit meghalok
Magányomban elsüllyedve
Megvadulva érted ordítok."

Ismeretlen:

„...egy lámpaoszlop érezheti így magát, amit a kutya is lepisilt.”

Balla Péter:

„Oh, drága magány, az egyetlen társam, kivel már az életet, oly sokszor megpróbáltam, S mindig ugyanaz, csalódások sora, Mindig nézz előre, de vissza soha...”

Az arc nélküli ember c. filmből:

"-Te szereted
a magányt? -Nem, azt hiszem a magány szeret engem"

Thárai Band együttes:

"Magadba roskadsz, mint egy elfáradt gyerek. Szél fújta szavaid, úgysem hallják meg. Kopott ágyak párnák, szakadt piszkos függöny, És lassan a földre hull, egy üvegszínű könny."

Tóth Anikó:

„Itt ülök egyedül, földön kuporodva várom, hogy valaki vállam simogassa várom őt, ki nem jön el soha.”

J.K.Rowling:

"Örökre el kell vetnie az illúziót, aminek már egyéves korában szerte kellett volna foszlania: hogy a szülői karok oltalmában senki és semmi nem bánthatja őt. A rémálomból nincs ébredés, nem suttogja senki a sötétben, hogy ne féljen, mert a veszély képzelet játéka csupán. Meghalt az utolsó, legnagyobb védelmezője, és immár végképp egyedül van, olyan egyedül, mint még soha életében."

Név nélküliek:

"Az emberi lény ugyanis el tud viselni egy hét szomjazást,
két hét éhezést,
és akár évekig elviseli, ha nincs fedél a feje fölött,
de a magányt nem viseli el.
Minden kín és szenvedés közül a magány a legrosszabb."