Christopher Moore:

"Nem tudom, hogy most miután éltem és meghaltam, írhatok-e a kisfiús szerelemről, de visszagondolva a legtisztább fájdalomnak látom. Vágy, határ és feltétel nélküli szerelem... a szív tiszta, ragyogó sugárzása, amitől egyszerre voltam kába, szomorú és hősies. Hová tűnik el? Hogyhogy a bölcsek, akik annyi mindennel kísérleteztek, ezt a tisztaságot sosem próbálták üvegbe zárva megőrizni? Talán nem tudták? Talán elveszik a számunkra, amikor szexuális lényekké válunk, és nincs az a varázslat, mely visszahozhatná."


Titus Maccius Plautus:

"Míg a bizonytalan után futkosunk, elveszítjük a biztosat."


Mikszáth Kálmán:

"A szerelem éget csak, őt már elégette, a szeretet melegít s ő sohasem fázott még ilyen nagyon."


Shan-Tung Hsu:

"Az emberi érzelmek olyan összetettek, hogy gyakran kerüljük szavakba foglalásukat. Nem akarjuk elveszíteni érzelmeink erejét és varázsát, gyakran ezért nem kívánjuk kimondani, amit valójában akarunk. Egy kimondatlan vágy valóra válása nagyon különbözik a kimondott kérés teljesülésétől. A szerelem azt jelenti, hogy nem kell olyan sokat beszélnünk."


Wass Albert:

"A pokolban is lehet boldog az ember, ha együtt lehet azzal, akit szeret."


Jodi Lynn Picoult:

"Nem azért szeret az ember valakit, mert az tökéletes. Annak ellenére szereti, hogy nem az."
 

Nicolas Chamfort:

"A szerelem olyan, mint a ragályos betegség: minél jobban félünk tőle, annál inkább hajlunk rá."


Szilvási Lajos:

"Miért nem tudom utálni? A logika totál azt diktálja, hogy utálnom kell. Erőltetném, de úgyis hiába. A logika csődje ez az állapot. Fertőzés. Szepszis. Fáj az egész egyéniségem, de ez a fájás is egészen abszurd, mert párhuzamosan valósággal jó, hogy így fájok."


Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij:

"Ahol szerelem van, ott bizalomnak is kell lennie."


Vilayat Inayat Khan:

"Könnyű dolog azért szeretni valakit, mert tökéletes. A szeretet igazi próbája az, ha annak ellenére is tudunk szeretni valakit, hogy az illető az életében és cselekedeteiben távol jár attól a tökéletességtől, amelynek a lehetőségét meglátjuk benne."


Étienne Rey:

"Két kis érzelmet sok kilométerrel elválasztani egymástól olykor elegendő arra, hogy nagy szerelmet hozzon létre."


Carlos Ruiz Zafón:

"Amint azon kezdünk el gondolkodni, hogy szeretünk-e valakit, akár örökre le is mondhatunk róla."


Holiday c. film:

"Azt hiszem, én többet gondolok a szerelemre, mint az embernek általában kellene. Folyamatosan lenyűgöz a puszta ereje, amellyel megváltoztatja és meghatározza életünket."


A szerelem hullámhosszán c. film:

"Az első látásra szerelem nem más, mint hogy a te tudatalattid vonzza az ő tudatalattiját - öntudatlanul -, tehát amit sorsnak hívunk, az két összeillő neurózis."


Somlyó György:

"Van, aki önmagát szereti másban, s van, aki önmagában azt a másikat, akivé maga is válik általa."


Sören Kierkegaard:

"Mégiscsak a szerelem első korszaka a legszebb pillanat, amikor minden találkozásból, minden szempillantásból viszünk haza valami újat, hogy örüljünk neki."


Erich Fromm:

"Ha azt tudom mondani valakinek, hogy "szeretlek", tudnom kell azt is mondani: "Szeretek benned mindenkit, szeretem rajtad keresztül a világot, szeretem benned önmagamat is."



Gabriel Noble:

"Csukd be a szemed, kösd le kezeidet, zárd be füledet, fogd be orrodat, zárd be szádat, és ha még így is szeretsz valakit, akkor ő az igazi. Ha ezt ő is megteszi, és ő is így érez, akkor egymásnak vagytok rendelve. Ezt naponta tegyétek meg! Ha minden nap ugyanúgy éreztek, akkor semmi gond nem lehet."

 
Márai Sándor:

"Nem tulajdonságaiért szeretünk valakit, nemcsak azért, mert szép, s akármilyen sajátságos, még csak nem is azért, mert rút, púpos vagy szegény: egyszerűen szeretjük, mert a világban hat egy szándék, melynek igazi tartalmát nem tudjuk kifürkészni, mely ötletszerűen ki akarja fejezni magát, hogy megújulhasson örök forgásában a világ, s érthetetlen szempontok szerint érint meg félelmes erejével lelkeket és idegzeteket, működni késztet mirigyeket, elhomályosít sugárzó agyakat."
 

Anne Louise Germaine de Staël:

"A szerelem a férfi életében csak epizód, a nő életének azonban egész története."


Publius Naso Ovidius:
 
"A szerelem először gyönyört ad, de végül csak fájdalmat a szívnek."


Leo Buscaglia:

"A szerelem az élet. Ha elmulasztod a szerelmet, elmulasztod az életet. "


Friedrich Halm:

„A szerelem mindig más. Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben, egyszer, kétszer vagy tízszer: az új szerelem mindig ismeretlen. A szerelem vagy a pokol fenekére taszít, vagy a mennyországba röpít, de egy biztos: valahova eljuttat.”


Ji Csing:

“Amikor két ember a szíve mélyén egyesül,
Képesek megtörni a bronz vagy a vas erejét is.
Amikor pedig két ember szíve mélyén megérti egymást,
a nyelv, amelyen szólnak, édes lesz és lenyűgöző, mint az orchideák illata."


Gabriel García Márquez:

“Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted.”


Prisrin:

“Az az ember, akit bennem szeretsz,
természetesen jobb nálam:
én nem vagyok ilyen.
De te szeress, és én majd igyekszem,
hogy jobb legyek önmagamnál.”


Randiguru:

“Ne hazudj, ne lopj, ne csalj és ne igyál.
De ha hazudsz, hazudj kegyesen,
Ha lopsz, lopj csókot édeset,
Ha csalsz, csalj mosolyt az arcára,
Ha iszol, idd a kedvesed minden szavát.”

"Összegyűjtöttem, hogy mi tetszik benned. Az első ötöt nem olvasom, az mind testrész..."


Eötvös József:

„A való szerelem a Naphoz hasonló, melynek sugarai annál melegebbek, minél sötétebb helyre esik.”


Tóth Árpád:

„Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szivembe visszatér
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!”


Ancsel Éva:

„Akinek csak egyszer is mondták életében: "Aludj a karomban!", az ne kérdezze, hogy minek élt a földön.”


Petőfi Sándor:

"A szerelem mindent pótol, s a szerelmet
Nem pótolja semmi. "


Szabó Lőrinc:

„Hogy rettenetes, elhiszem,
de így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
öngyilkosság, vagy majdnem az.”

Elizabeth Barett Browning:

"Mondd, szeretsz, szeretsz... Hangod úgy zenél
mint ezüst csengő, újrázva... Beszélj:
de ne feledd, hogy némán is szeress..."

Juhász Gyula:

"Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon.
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen.
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!"

Laurell K. Hamilton:

"A nagy szerelem sem olyan, mint a versekben. Van a mámor meg a szenvedély, de később csak a fájdalom marad. És az utóbbi sokkal tovább tart."

"Nincs nagyobb kín, mint a szerelem. Mazochistáknak és kezdő önsorsrontóknak melegen ajánlom. Jobb híján."

"Szólni nem mertem, mert a szemem gyanúsan égett, és féltem a könnyek lehetőségétől, ha esetleg ki merem nyitni a számat, biztosan kibukna rajta a fájdalom."

"Közelebb lépve hozzám, hosszan rám pillantott, és ez a nézés intimebb volt minden simogatásnál. A bőröm halványan izzani kezdett, mintha lenyeltem volna a holdat, és most a bőröm alatt világítana. Testemen minden szőrszál égnek meredt, a lélegzetem elakadt. És mindez egyetlen pillantástól."

"Legszívesebben csak ölelném, hogy felejtse végre el a fájdalmakat, mert a múlt elmúlt."

William Shakespeare:

"Arcod varázsa csordultig betölt
S egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam s még kapok."

"A szerelem csak füst és könnyű pára.
Ha boldogul: a szem parányi lángja.
Ha nincs remény: a könnyek tengere."

Név nélküliek:

 ,,Néha azért nehéz beszélni a másikkal mert talán többet jelent neked, mint egy átlagos ember..!"

„Angyal azt mondja: égi öröm;
ördög azt mondja: pokoli kín;
ember azt mondja: szerelem.”

"Nem lesz könnyű, iszonyú nehéz lesz.
Minden nap meg kell küzdenünk, de én erre vágyom,
mert akarlak téged mindenestül,
örökre, együtt, mindennap."

"Légy eszelősen boldog, vagy legalább légy nyitott rá...
A szerelem szenvedély, megszállotság, mely nélkül nem lehet
élni. Légy fülig szerelmes, olyat találj, akit őrülten szeretsz és
aki azt viszonozza...ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor
egyáltalán
nem is éltél..."

„Ahol nincs te, ott nincs én se.”

"Néha azért játsszuk az elérhetetlent, hogy megbizonyosodjunk a másik érzéseiről."

"Irigylem a napfényt, szemedbe ha villan,
Vízcsöppet, mely bőrödön csillan.
S szellőt is, ha pajkosan fürtjeiddel játszik,
s kacagva elsuhan.
Sóvárgom a zenét, lelked tőle ha  megremeg,
s paplanod, hogy tested melegét,
csak velem ossza meg.
Nem tükrödre irigykedem,
Pillantásod azon ha megpihen.
Szíved szavára vágyom én,
Otthonra lelni éltető melegén.
Álmaim csak mézes hétköznapok,
Szemed csillaga újra ha rám ragyog.
S addig majd Mesékben élek,
Hol egy esztendő három nap...
...az ÉLET..."

"Ha becsukom a szemem, látom arcodat,
Ha néma csend van, én hallom hangodat.
Ha egyedül vagyok, úgy érzem velem vagy.
Ha veled vagyok, már nem látok másokat,
Ha hozzám szólsz, elfelejtem a gondomat.
Ha szeretsz engem, akkor soha el ne hagyj!!"

"Fogadd el ajándékom édesem,
Mert neked adom szívem, lelkem.
Esténként dalt dúdolok Neked.
Álomba ringatlak, hunyd le a szemed.
Őrzöm álmodat és életed mostantól.
Csókjaim, ölelésem minden távon áthatol.
Simogató kezem érezd bőrödön,
Amit látni akarok szemedben:öröm, s boldogság,
Felhőtlen szerelem.

"Éld át a csodát kérlek, velem!
Ölelj úgy, hogy összeforrjunk végleg,
S én örökre vigyázom angyali lényed.
E rózsákat szívem küldi szívednek,
S halkan suttogom neked: Szeretlek!"

"Lennél-e a menedékem, ha teljesen eláztat az eső?
Lennél-e a menedékem, ha nem is próbálnék erősnek látszani?
Megsimogatnál akkor is, ha mocsárba merültem előtted?
Lennél-e a menedékem, ha siralmas kiszolgáltatottságom
   egyetlen érintésért könyörögne?
Megvigasztalsz akkor is, ha majd könnyeim ömlenek
   aszfaltközöny tócsáiban?
Lennél-e a menedékem akkor, mikor magam elől menekülök
   -talán pont Hozzád?"

„Ha nem kérem, hogy ölelj meg, az azért van, mert ez az élet túl rövid ahhoz az öleléshez, amelyre én vágyom!”

„A szívem olyan, mint egy könyv? Nyitva van mindenki előtt, de egyedül csak Te lapozhatsz bele, mert az álmaim veled vannak tele!”

"Csiripelnek a madarak,elbújtak a felhők fölé a napsugarak. Ezért ébresztelek ma én:Jó reggelt kicsi szívecském."

"Hol sírok, hol nevetek, mert valakit igazán szeretek. Messze távol tőled, szomorú az élet szívem azt súgja, látni szeretnélek"

"Ha a szerelemtől forró szívemből küldhetnék most egy darabot, olyan melegség öntené el a szobád, hogy takaró sem kellene." 

"Halkan mondom, hogy ne hallja senki, de ha mégis, hát tudja meg mindenki: SZERETLEK TÉGED!"

"Szívem szívedért eped, ajkam csókodért remeg, csak az fáj, hogy nem vagy velem. SZERETLEK "

 "Nem tudok aludni, remeg a szívem,
hiányzik, hogy kezed kezemhez érjen.
Riadtan ébredek, merre vagy, hol lehetsz.
Megnyugszom, csak mondd hogy szeretsz!"

" Ha szeretsz valakit, engedd szabadon! Ha visszajön, biztos a tiéd, ha nem jön vissza, sohasem volt a tiéd. "

"Te vagy, ki elhozta nekem a napot,
aki a világon mindent nekem adott.
Azóta is Téged szeretlek,
ha nem vagy mellettem, csak Téged kereslek."

"Te légy a párnám ha fáradt vagyok,
te légy az ágyam, ha elszunnyadok,
te légy az árnyék, ha bánt már a fény,
és te légy a sírom, ha meghalok én.
Te légy az írás és te légy a szó,
te légy a friss méz és te légy a só,
te légy a csónak az idő vizén,
és te légy a sírom, ha meghalok én.
Te légy a jókedv és te légy a gond,
te légy a vessző és te légy a pont,
te légy a léggömb a múltam egén,
és te légy a sírom, ha meghalok én. 

"Te légy a virág, ha elmúlt a nyár,
te légy a mécses, ha későre jár,
te légy a tűzhely az élet telén,
és te légy a sírom, ha meghalok én."