Búcsúvers /2008.05.27/
Fruttis 2008.05.27. 17:09
Búcsúvers
Sajnálom, hogy ez lett az egészből,
De nem tehetek erről.
Nem tudok már a barátod lenni,
Ha talán úgy érzel, mint én, meg tudsz érteni.
Nem hiszem, hogy bármit is komolyan gondoltál,
A szavakat, a mondatokat, amiket nekem írtál.
Én sajnos túl naiv és hülye voltam,
Hogy kettőnkről többet, mást gondoltam.
De még egyszer nem esem ebbe a hibába,
Nem fogok reménykedni, várni mind hiába.
Lehet, hogy idő kellett neked,
De több hónapja érzem, más ez.
A sors fintora: megint tévedtem,
Te nem gondoltál se mást, se többet sem.
Játszottál, s most te vagy megsértődve,
Én nem élveztem, remélem legalább te.
Most lesatírozok pár sort és átsírom az éjszakát,
Könnyes a lap is, ez se érdekel már.
Magamból a nevedet kimostam már,
És próbálok rád úgy emlékezni: mint csak egy volt osztálytárs.
Szavaiddal a sírom megástad,
Hitegetéseddel a koporsóm mélyre vájtad.
De nem magam gyászolom, csak temetek,
Az érzést, hogy téged elfeledjelek.
|