Fél 11-re már elég sokan összegyűltek és a zene is egyre hangosabb volt. A táncparkett majdnem tele volt, így odahajoltam Larához, hogy hallja, amit mondok.
-Jössz táncolni? –kérdeztem
-Mi? Táncolni? Persze, menjünk. –„kiabálta”, majd felálltunk és besétáltunk a már táncoló párok közé
Nem foglalkoztunk senkivel és semmivel, egyedül a zenének éltünk. Najó, az nem teljesen igaz, hogy senkivel nem foglalkoztunk, mert volt pár ember, aki, hogy el tudjon menni, „arrébb rakott” minket. Lara kb. az 5.-nél eléggé felhúzta magát, de én csak mosolyogtam rajta.
-Sandra mikor jön? –hajolt oda
-Azt mondta, hogy fél körül, szóval most már akármelyik percben megérkezhet. –mondtam egy picit hangosan
Lara csak bólogatott, aztán táncoltunk tovább. Egyszercsak valaki hátulról a vállamra tette a kezét, amitől elég nagyot ugrottam. Hátra fordultam és a mosolygó Sandrával találtam szembe magam.
-Hello! –rendeztük le gyorsan a puszikat, majd táncoltunk tovább, most már hárman
Épp jó napon jöttünk le, ugyanis a hely tömve volt a szuper pasikkal. Mondjuk itt mindig jó pasik vannak, de most mintha többen lennének. Mióta el kezdtünk táncolni szemezek egy sráccal, aki az egyik boxban ült. Fekete, emo stílusú haja volt, hozzá tengerkék szemek és elbűvölő mosoly. Már egy negyedórája néztük egymást, mikor nagyon megszomjaztam.
-Elmegyek inni, mindjárt jövök. –hajoltam oda Larához
-Menjünk veled? –kérdezte
-Nem kell, maradjatok nyugodtan. –mondtam
-Biztos? Megyünk, ha kell. –nézett a szemembe
-Nem kell, a pultig még eltalálok egyedül is. –mondtam mosolyogva, majd elindultam
Hevesen táncoló, éneklő és smacizó párok közt bújkálva jutottam el a bárpulthoz. Felültem az egyik székre és rendeltem.
-Egy vodkát kérek! –mosolyogtam
Amíg vártam az italomra az ujjaimmal a ritmust ütöttem az asztalon. Pár perc múlva megérkezett a vodkám, majd egyhajtásra megittam.
-Kérek még egyet. –néztem a pultosra
Szó nélkül kihozta, majd letette elém. Épp nyúltam volna a pohárért, mikor valaki megelőzött és megitta a poharam tartalmát. Mikor letette elém üresen, akkor láttam meg, hogy ki pusztította el az italom. A helyes szemezőpartnerem.
-Még kettőt! –intett a pultoscsajnak –Kiengesztelésként. Egyébként Christian vagyok. –nyújtotta a kezét mosolyogva
-Sami. –fogtam vele kezet
Mikor húztam el a kezem a srác végigsimította az egyik ujjával. Csak mosolyogtam, majd megérkezett az italunk. Szinte egyszerre ittuk meg, majd a srác közel hajolt hozzám és a fülembe súgta.
-Jössz táncolni? –kérdezte bársonyos hangon
-Igen. –súgtam vissza, de ajka vészesen közel volt
Felálltunk, majd Laráék mellé mentünk, akik elég meglepődve néztek, de a mosolyommal jeleztem, hogy minden rendben. Kicsivel később már elég messze kerültünk a lányoktól. A távolsággal együtt az italmennyiség is nőtt a szervezetemben. Már nem is tudom hanyadik pohár után elég merészen táncoltunk a sráccal. Keze elég sokszor a fenekemre tévedt, amit az elején udvariasan levezettem onnan. A végén meg már… ki bánta, ha megfogja? Ha kívülállóként láttam volna magam, tuti, hogy letagadom, hogy ismerem ezt a személyt. Közben már más pasi is odajött hozzánk, ám Christian kissé bunkón közölte vele, hogy jelenleg vele táncolok, és úgy néz ki, hogy az este további részében is. Majd váratlanul hozzám hajolt és így szólt.
-Nem megyünk egy kis friss levegőt szívni? –kérdezte
-Hát… menjünk. –mondtam
Megfogta a kezem és előre ment. Ismét csak táncoló párok között kellett átsusszanunk, hogy a bejárathoz érjünk. Készségesen kiengedtek minket, majd a háztömb egyik eldugottabb részéhez mentünk. Elém állt, óvatosan a falhoz nyomott és kezeit a derekamra rakta.
-Gyönyörű vagy. –súgta
-Köszönöm. –mosolyogtam
Lassan közeledni kezdett ajkaival. Szemeim becsuktam és csak vártam, hogy megízleljem puha ajkait. Szája az enyémhez ért, és kis idő múlva a nyelve is átkérezkedett az én számba. Épp gyengéden faltuk egymást, mikor valaki hirtelen lerántotta rólam. Elhúzta, majd behúzott neki egy óriásit. Christianhoz siettem (már amennyire részegen sietni lehet) és magamhoz húztam.
-Jól vagy? –kérdeztem félve
-Szerencséje van, hogy nem kapott nagyobbat. –dühöngött a másik srác
-Mark? Mit keresel te … itt? –kérdeztem
-Sami, te ittál? Most azonnal haza megyünk. –indult el felém, majd megfogta a karom és elhúzott Christől
-Engedd el! –pattant fel a földről Chris
-Dehogy engedem és jobb lenne, ha leszállnál róla. Ő az én barátnőm és semmi közöd hozzá! –üvöltött Mark, így akik arra jártak szem- és fültanúi lehettek az eseménynek
-Te… nem vagy a … a… barátom! És en… engedj el! –próbáltam kihúzni a kezem a szorításából, de nem sikerült (hát igen, nem hiába kosarazik :D)
Eközben Lara és Sandra léptek ki fázva az utcára. A kiáltozásokat hallva egyből rájöttek, hogy kik balhéznak a közelben, így hozzánk siettek.
-Mi folyik itt? Mark? –nézett Lara kérdőn a volt pasimra
-Ne tőlem kérdezd, hanem ettől, aki rámászott a részeg húgodra. –mutatott Mark Chrisre, aki ott állt mellettem és próbált védelmezni
-Ennek itt, van neve is. Még … méghozzá … Chris. És nem …. mászott rám. –próbáltam kipréselni magamból a szavakat
-Sami, hogy nézel ki?? Most azonnal indulunk haza! –parancsolt rám Lara
-Márpedig én… én… nem megyek ….Vele ..sehova ! –mutattam Markra
-Jó, akkor ő nem jön, csak kérlek menjünk. – fogta meg a kezem ikrem
-Na, de ő nem jön? –néztem szomorú szemekkel Chris felé
-Most nem, de majd fel fog hívni. Ígérem. –nyugtatgatott ikrem, aki nem is sejtette, hogy rátapintott a lényegre
-Na, hello! Majd hívj! –mentem oda hozzá, majd egy forró csókváltás után elváltunk
Elég nehézkesen ment a járás, így erősen Larára kellett támaszkodnom.
-Ha tudnád … hogy … hogy csókol… hm … isteni pasi … -mondtam nevetve
-Igen? Meg vagyok nyugodva. –mondta gúnyosan Lara
-Most miért vagy ilyen? –engedtem el és hirtelen megálltam
-Milyen vagyok? Hm? Nézd már magadra, hogy nézel ki! Egy pasi miatt részegre ittad magad! Szánalmas vagy! –vágta a fejemhez a bántó szavakat
-Hogy tudsz ilyeneket mondani rólam … az ikertestvéredről? De tudod mit … most egy életre elveszítettél … még idegenek, érted … idegenek sem … mondtak rám …. ilyeneket … nemhogy a saját tesóm… -kiabáltam, miközben sűrűn potyogtak a könnyeim
-Ne haragudj, Sami, nem gondoltam komolyan. –jött közelebb, de elhúzódtam
Ez az elhúzódás annyira jól sikerült, hogy beestem egy háztömb tövébe.
-Gyere, segítek. –nyújtotta kezét ikrem
-Hagyj, ne érj hozzám … -kezdtem volna ismét a mondandómat, mikor egy nagy adagot rókáztam.
Lara fintorogva fordult el, én pedig sírva töröltem meg a szám.
-Most boldog vagy? –néztem a szemébe