-Anya…- kezdett bele Lara
-Igen, kicsim? –fordultak felénk
-Gondolkoztam és szeretnék elmenni az orvosunkhoz, hogy megmondja, folytathatom-e a táncot. És, ha azt mondja, hogy igen, akkor szeretnék tovább táncolni. –mondta Lara
-És Jennyvel mi lesz? –kérdezte anya
-Majd beszélünk az osztályfőnökkel. –Lara
-Légyszi engedjétek meg. –néztem rájuk kérlelőn
-Szerintem nyugodtan bele egyezhetünk. –mosolygott apa
-Hát…jól van. –egyezett bele anya is
-Köszönjük! –adtunk mindkettőjüknek egy-egy puszit
Vacsoráztunk, majd neki ültünk a házinak.
-Nem hiszem el, hogy 2 napit kell bepótolni. –vágta le az ágyra Lara a könyveket
-Tudtuk, hogy sok pótolni valónk lesz. –vettem elő a fizika füzetet
-Igen, de ennyi?? –mutatott a körülöttünk lévő könyvkupacra
-Ne hisztizz már, hanem láss neki! –adtam a kezébe a füzetét
-Elegem van a suliból, a tanulásból, az osztályból és mindenből! –fakadt ki
-Nekem is, de már mindjárt itt a téli szünet, aztán már nem sok lesz a suliból. –mondtam, miközben szorgosan másoltam a keddi fizikaanyagot
-A téli szünetet kizárólag alvással fogom tölteni. –mosolygott
-Jó-jó, csak másolj már! –nyaggattam
-Jól van na! –kezdett neki végre
Még az este lemásoltuk a föcit, törit, kémiát és angolt. Megtanulni már nem volt erőnk, így úgy döntöttünk, hogy majd íratunk anyáékkal felmentést a feleletek alól.
Reggel 6:00-kor csörgött az óra. Álmosan kinyitottam a szemem, majd kinyomtam a telefont. A fal felé fordultam és aludtam tovább. Vagyis csak akartam, mert 5 perc elteltével megint csörgött az ébresztő. Ismételten kinyomtam, és visszacsuktam szemeim. Már mikor 3-ra csörgött anya jött be és felhúzta a redőnyöm, majd az ágyamhoz jött.
-Kicsim, ideje felkelni! –húzta le rólam a paplant
-Ne mááár! –húztam vissza a paplanom
-De-de! Mire bejövök, már a fürdőben legyél! –mondta, majd átment Larához
Hallottam, hogy a Lara ébredése eléggé hasonlított az enyémhez. Ezen csak elmosolyogtam, majd lassan bevánszorogtam a fürdőbe. Megmosdottam (persze mondanom sem kell, hogy meleg vízzel), majd visszasétáltam a szobámba és letelepedtem a szekrény elé. Kinyitottam és végig néztem az összes cuccomon. Végül egy sötétebb farmer, egy fekete, rajta aranyló mintás póló és egy fekete, szőrmekapucnis pulcsi mellett döntöttem, majd visszamentem a fürdőbe. Épp fésülködtem, mikor Lara sétált be.
-Most már tudom, hogy miért utálom a sulit. –mondta, miután végzett a mosdással
Már ő is fel volt öltözve, így míg én hullámosítottam a hajamon, addig ő megfésülködött. Tettünk fel egy kis sminket, majd még mindig álmosan mentünk le a konyhába. Ittam egy kis frissítő kávét, amit Lara nem szokott, majd nekiültem reggelizni. Nyugodtan haraptam bele a szendvicsbe és lassan rágtam meg, miközben az órámra pillantottam.
-5 perce el kellett volna indulnunk! –kiáltottam, majd felugrottam az asztaltól és a táskám után kaptam
Lara sietősen tette el a tízóraiát, majd az előszobába futottunk. Gyorsan felkaptuk a csizmánkat és a kabátunkat, majd gyors léptekkel elindultunk a suli felé. Mikor odaértünk, minden lány épp az élménybeszámolóját tartotta a koncertről. Larával csak összemosolyogtunk, majd tovább mentünk az aula abba a részébe, ahol Mark és haverjai voltak.
-Szia, cica! –csókolt meg
-Hello! –köszöntem
Beszélgetni már nem volt időnk, mivel becsengettek. Kézen fogva felsétáltunk a terembe, ahol az első óránk lesz, majd lepakoltunk és vártuk a tanárt. Larával épp azon nevettünk, hogy az egyik srác elbambulva óriásit esett a székről, amikor belépett a tanár. Persze, most is helyettesítettek, mint a legtöbb elmúlt órán. Larával épp azt a „gyönyörű” kék cipőjét beszéltük ki, mikor bejelentette, hogy ismét a Bibliával fogunk foglalkozni. Ikremmel az óra további részében leveleztünk és rajzoltunk, mivel az anyagot, amiről a tanár beszélt, már rég átvettük. Nyelvtan után matek jött. Mivel az éjszaka elég későn feküdtünk le, még mindig nagyon álmos voltam. Alig tudtam figyelni és a szemeim le-lecsukódtak, mikor egyszer csak elsötétedett előttem a világ.
-Sami, Sami! –keltegetett Lara
-Hm? –ébredeztem
-Te elaludtál órán és nekem kellett a táblához mennem a te nevedben! Még jó, hogy hátul ülünk és a tanár nem vette észre. –kezdett el nevetni
-Ja, bocsi! –igazítottam meg a hajam
A nap további részében megint elaludtam egyszer, történetesen ének órán. Igaz, most ez a tanár észrevette, de Lara kimagyarázta azzal, hogy nagyon fáradt vagyok, mert éjszakába nyúlóan másoltunk és tanultunk (igaz, kicsit túlzott, de a testvérünkért mindent J). Mivel kivételesen ma csak 5 óránk volt, így még haza tudtunk menni a tánc cuccunkért. Épp az utcánkban sétáltam egyedül (ugyanis Lara még elugrott a dokihoz), mikor valaki hirtelen megfogta a vállamat. Az ijedségtől ugrottam egy nagyot, majd kivettem a fülemből a fülhallgatót.
-Légy szíves máskor ne ijessz meg ennyire. –tettem a kezem a mellkasomra
-Ne haragudj, kiabáltam utánad, de nem hallottad, így úgy döntöttem, hogy utánad futok. –lihegte Bill
-Azért nem hallottam, mert zenét hallgattam. De mi ilyen fontos, hogy rám hozd a szívinfarktust? –mosolyogtam
-Nem nekünk való ez az egész nap itthon ülés, és már halálra untuk magunkat, így úgy gondoltuk, hogy mi lenne, ha összefutnánk? –magyarázta
-Jó ötlet, csak az a helyzet, hogy mi épp táncra megyünk. De, ha van kedvetek, akkor gyertek velünk. –mondtam
-Nem is tudom…a tánc valahogy nem a mi stílusunk. –mondta Bill
-Nem azt mondtam, hogy bécsi keringőznötök kell. Csak gyertek, meg látjátok, jó unaloműző. –mosolyogtam
-Jó, oké, meggyőztél. Szólj, ha kész vagy és indulhatunk. –mondta, majd elköszöntünk, és mindketten elindultunk haza
Nyitottam volna a bejárati ajtót, de az nem nyílt. Ekkor jutott eszembe, hogy anyuék dolgozni vannak. Így nagy sóhaj közepette levettem a hátamról a táskám, leguggoltam, majd a tatyó legaljáról előhalásztam a lakáskulcsot. Felsiettem a szobámba, ledobtam a táskát az ágyra, majd előszedtem a szekrényből a ruhát, amiben próbálni szoktam. Megfésülködtem, néhány cuccot a kisebbik táskába dobtam, aztán visszamentem az előszobába, magamra kaptam a kabátom és a csizmám, és bezártam magam után az ajtót. Mikor elindultam, eszembe jutott, hogy Bill és Tom is jön, ezért becsengettem hozzájuk.
-Hello! –nyitott ajtót Tom
-Szia! Indulhatunk? –kérdeztem
-Persze. Biiiill, gyere már! –kiabált be a házba Tom
-Hello! –jelent meg az ajtóban az említett
-Hi! Most már induljunk, mert késében vagyunk. –indultam el
Bill bezárta az ajtót, majd utánam indultak.
-Te és Lara külön táncoltok? –kérdezte Tom
-Igen, külön. –válaszoltam
-Akkor nem baj, ha én majd Larához ülök be? –érdeklődött a rasztás
-Dehogyis. –mosolyogtam
-Na, és neked ki is a párod? –nézett rám Bill
-Mark. –feleltem
-Ő az a szőke, vállig érő hajú srác? –Bill
-Igen, ő az. –válaszoltam
Lassan oda értünk a próbateremhez. Lara már a bejáratnál várt rám.
-Sziasztok! Hát ti? –kérdezte csodálkozva
-Megmentettem őket attól, hogy halálra unják magukat. –mondtam
-Értem. –nevetett Lara
-Szerintem menjünk be, nem? –kérdeztem
-De-de, menjünk. –mondta Lara