-Hmm, köszönöm az ebédet, finom volt. – álltam fel az asztaltól
-Egészségedre! – mondta anya, miközben ő is befejezte az evést
-Na, én megyek és elkezdek készülódni. – indultam fel a lépcsőn
-Én is megyeeeek! Köszönöm az ebédet! – állt fel Lara is
Felmentem, beálltam a szekrény elé és csak néztem. Nem tudtam, hogy melyik ruhám vegyem fel. Aztán megkérdeztem ikrem, hogy nincs-e kedve összeöltözni.  Tetszett neki az ötlet, ezért vettünk fel egy farmergatyát, hozzá egy fekete blúzt, aminek a közepén arany felirat volt. Sminkeltünk, ami abból állt, hogy alapozóval kezdtük, aztán kihúztuk a szemünket, majd szájfényt használtunk a szexi hatás érdekében. Aztán következett a zűrös 1 órahossza. Nem tudtuk eldönteni, hogy hogyan csináljuk meg a hajunkat. Először hátul összefogtuk, de az nem volt jó. Utána oldalra gumiztuk, de Larának nem állt meg a haja, ezért ez sem volt jó.
-Lányok, mikor indulhatunk? – jött be anya a fürdőbe
-Mindjárt! – mondtam
-Egy félórája is ezt mondtátok. – mondta anya, ugyanis már csak ránk vártak
-Na, jó! Nekem elegem van. Tudod mit? Csak simán fésüljük meg és egy kissé fésüljük a bal szemünkbe. – ajánlotta Lara
-Ok, úgyis sietnünk kéne. – egyeztem bele
Na, egy negyedóra múlva készen is lettünk. Anyák már a konyhában ültek és ránk vártak.
-Mehetünk! – jelentünk meg az ajtóban
-Lányok, hova mentek? – kérdezte apa
-Hát vásárolni. – néztem rá
-És ehhez kellett így kiöltözni?- vette fel apa a kabátját
-Jajj, apa! – mondtuk Larával egyszerre, miközben felhúztuk a hosszúszárú csizmáinkat
Beszálltunk a kocsiba, majd 5 perc elteltével eléggé unatkozunk (mi ugyanis minden percben beszélünk, nevetünk vagy hülyéskedünk J), mivel az mp3-kat szerencsésen otthon hagytuk a nagy sietségben. Aztán úgy döntöttünk, hogy majd mi helyettesítjük az mp3-at és elkezdtük énekelni a közös kedvenc együttesünk számait.
-Heute sind wir hier, die Welt bliebt vor der Tür,was jetzt zählt seid ihr.Wo sind eure Hände!Chaos im System,auch wenn wir untergehen!Ich will euch alle sehen!Wo sind eure Hände! – énekeltük a refrént
Már mikor a 3. számot énekeltük, apáék eléggé mérgesek lettek.
-Lányok, kiteszlek benneteket! – szólt ránk apa
-Ok! – nevettem
Megérkeztünk a bevásárlóközpontba. Míg apáék elmentek parkolót keresni, mi kiszálltunk és bementünk a bevásárlóközpontba, majd megcéloztuk a ruhaosztályt. Butikról butikra jártunk és jó pár ruhát felpróbáltunk. Aztán találtunk egy tök jó boltot és pár ruhával először én költöztem be a próbafülkébe.  Magamra kaptam egy nadrágot, majd kiléptem a fülke ajtaján.
-Na, milyen?- kérdeztem Larát
-Hát…- nézett rám
-Értem, veszek fel egy másikat.- mondtam, majd visszamentem az öltözőbe
Felvettem egy másik ruhát, majd ismét kikértem ikrem tanácsát.
-Ez sokkal jobb!- mosolygott
-Akkor ez marad.- mosolyogtam vissza rá
Még felpróbáltam néhány cuccot, kisebb-nagyobb eséllyel. Majd Lara következett.
-Sami, légyszi hozz ebből egy számmal nagyobbat.- lóbálta ki az ajtón az egyik blúzt
-Ok!- indultam el nagyobb blúzt keresni
Felkutattam a polcokon az összes blúzt, majd visszatértem egy tökéletes méretűvel.
-Itt is van!- adtam be neki a fülkébe
-Köszike!- hallatszódott Lara hangja – Na, milyen?- jött ki az új felsőben.
-Vadító!- néztem rá
-Biztos?- kérdezte kétségbeesetten
-Tuti biztos!- nyugtattam meg
-Akkor megvesszük!- mondta, majd visszament átöltözni
Szatyrokkal felpakolva célba vettük a „kajáldát(tudjátok vannak a nagyobb bevásárlóközpontokban egy olyan rész, ahol le lehet ülni enni és beszélgetni. Na, ide mentünk mi is).  Ahogy közeledtünk a hely felé, megtorpantam, majd berántottam Larát egy pult mögé.
-Most meg mi történt?- kérdezte értetlenül
-Nézz oda!- mutattam Felé
-Mark? Mit keres ő itt?- hökkent meg ikrem
-Az a kérdés, hogy mit keres ő itt VELE?- néztem szúrósan a mellette ülő szőke csajra
-Menj oda és kérdezd meg!- mondta Lara
-Óh, persze! Kicsit sem nézne hülyének, ha odaállítanék és kérdőre vonnám.- néztem rá
-Jó, akkor majd megyek én!- jelentette ki Lara, majd magabiztosan elindult az asztaluk felé
-Ne!- kaptam utána, de már túl messze volt – Klassz!- gondoltam magamban
Lara elindult feléjük, majd az asztaluk előtt „véletlenül” elejtette az egyik szatyrát.
-Bocsi! –hajolt le érte, majd mikor felállt Markkal találta szembe magát –Öh…hello!
-Szia! –köszönt Mark
-Csak nem vásárolgatni jöttél? –kérdezte Lara mosolyogva a fiút
-Nem, dehogyis! Öhmm…ő itt Kitty. –mutat a lányra –Ő pedig Sami, a táncpartnerem. – mutatta be Larát
-Szia! –nyújtotta a kezét Kitty
-Hello, de én nem Sami vagyok, hanem Lara. Sami ikertesója. –mosolygott
-Jajj, ne haragudj! –mosolygott kínosan Mark
-Semmi baj. Na, de én megyek is. Sziasztok!- köszönt el Lara, majd elindult
-Szia!- köszönt egyszerre Mark és Kitty
Eközben gyorsan kisuhantam a pult mögül és a mosdóhoz mentem. (Larával mindig a női mosdó előtt szoktunk találkozni, ha történik valami, vagy csak valami titkosat beszélünk J)  Már ott álltam pár perce, közben az emberek be-ki mászkáltak, közben fura pillantásokat szórtak rám, hogy én miért nem megyek be, ahelyett, hogy itt állok. De mikor már a 10. pillantást tűrtem el, megérkezett Lara.
-Végre! –ugrottam elé –Mit mondott? Ki volt az? Hogy hívják? Miért vannak itt? Honnan ismeri? Mióta?
-Váárj! Lassabban! Na, szóval. A csajt Kittynek hívják, de nem tudom, hogy honnan ismeri. Tuti nem a mi sulinkba jár. –nézett rám
-Erre már én is rájöttem. De mit akarhat tőle? Úgy van, nevetgéljetek csak! –mérgelődtem
-Sami, te szereted őt? –kérdezte Lara
-Én? Dehogyis! – mondtam gyorsan
-Nekem ne hazudj. Egy ikertestvért nem lehet becsapni, és sajnos te kaptál egy ilyen tesót. –mosolygott
-Ennek nagyon örülök! De nézd! Ott vannak apáék! –mondtam, majd intettem nekik, hogy itt vagyunk
-Mehetünk?- kérdezte anya
-Persze!- válaszoltuk, majd elindultunk a pénztár felé

Tök fáradtan estünk haza, de 6-tól még próbánk is volt. Fél 4-től aludtam valamicskét 5 óráig. Majd felkeltem, magamra vettem a már előre kikészített ruhám, megigazítottam a hajam, majd beszóltam Larához.
-Indulhatunk? –dugom be a fejem az ajtaján
-Egy pillanat! Ok, mehetünk! –mondta, miután zsebre vágta telóját
Odalent elköszöntünk anyuéktól, majd célba vettük a próbatermet.