Reggel, mikor felkeltem, álmosnak és fáradtnak éreztem magam. Mintha egy percet sem aludtam volna az éjszaka. Lassan felálltam, odasétáltam a fürdőhöz, majd bementem. Lara már javában mosta a fogát, ezek szerint már túl van a reggelin.
-’Reggelt! Hány óra?- kérdeztem álmosan
-Szia! Mindjárt 11. Te aludtál valamit az éjszaka?- nézett rám kérdőn
-Persze! Csak álmos vagyok. – nyitottam meg a csapot, hogy megmossam az arcom
-Azt látom. Biztos Markon agyaltál egész éjjel, igaz?- fejezte be Lara a fogmosást
-Csak egy ideig, de aztán elaludtam. - válaszoltam
Mikor valamennyire sikerült életet varázsolni az arcomra, visszamentem a szobámba, felvettem az első ruhát, ami a kezembe akadt és belebújtam. Nem volt kedvem a hajammal bajlódni, így csak hátul összefogtam, majd lementem a konyhába. Anya most is épp főzött, apa pedig az újságot olvasta.
-Nézd csak Sami, benne van a verseny az újságba!- kiáltott fel apa
-Klassz. - mondtam, miközben leültem a kakaómmal az asztalhoz
-Mi a baj, kicsim?- nézett rám anya
-Semmi, csak nagyon izgulok. – kortyoltam bele a frissítő kakaóba
-Ne izgulj, biztos nyerni fogtok!- adott egy puszit anya
-Hé-hé! Én is itt vagyok ám!- jött be a konyhába Lara
-Észrevettük. - néztem rá
-Köszi.- mondta egy gúnyos mosoly kíséretében
-2 óra múlva kész az ebéd. – jelentette be anya
-Mit csináltok ma?- kérdezte apa
-Én punnyadást terveztem mára. – mondtam, miközben a bögrém mostam el
-Detto!- Lara
-Arra gondoltam, hogy ebéd után elugorhatnánk egy nagybevásárlásra. Mi anyával elmegyünk beszerezni az élelmiszereket, ti pedig bóklásznátok a ruhaosztályon. Mit szóltok? – mosolygott apa
-Ez fantasztikuuuus! – ugrottunk egyszerre apa nyakába
-Örülök, hogy ennyire tetszik az ötlet. – mondta apa
-Nagyon is. – nyomtam egy puszit az arcára
-Stip-stop, enyém a gép! – futott fel a szobába Lara
-Ez nem ééér! – rohantam utána
Mivel sajnos csak egy számítógépünk van, mindig veszekedtünk, hogy ki gépezzen. Most sajnos Lara nyert. Tudomásul vettem, hogy most jó ideig unatkozni fogok, és felmentem a szobámba. Mikor már 3-ra hallgattam meg a kedvenc cd-m, úgy döntöttem, hogy átmegyek Larához és megkukucsolom, hogy most épp kivel msn-zik. Benyitottam, ikrem az ágyán hasalt, előtte a laptopja és valakinek nagyon pötyögött. Mellé feküdtem és lestem kinek ír.
-Kivel beszélsz? – kérdeztem
-Valami rapper srác, itt lakik ő is Magdeburgban.  De képet nem akar mutatni. – mondta Lara
-Kis titokzatos. – mosolyogtam
-Az, de nagyon jó fej. Figy: - fordította felém a laptopot és olvasni kezdtem a beszélgetésüket.
   Rappersrác18
   szija, honnan írsz?
   Hip-hop csaj
   Magdeburgból.és te?
   Rappersrác18
   hmm,akk közel vagy J
   Hip-hop csaj
  miért?te is magdeburgi vagy?
   Rappersrác18
   jaja J
   Hip-hop csaj
   J
   Rappersrác18
   látom szereted te is ezt a műfajt
   Hip-hop csaj
   bizony, ebben a műfajban táncolok
    Rappersrác18
    komoly? ez totál klassz
    Hip-hop csaj
    jah, és van egy ikertesóm J
    Rappersrác18
    két hip-hop csoda? hmm,nem is rossz J
    Hip-hop csaj
    jó lenne, de nem. ő a latintáncokat szereti
    Rappersrác18
    az se rossz, az jó szenvedélyes tánc J
    Hip-hop csaj
    :P
   
-Lányok, gyertek enni! – kukkantott be anya az ajtón
-Megyünk. – szóltam ki
-Menj, csak, én még elbúcsúzom a sráctól. – mondta Lara
-Oks. – álltam fel, majd kimentem
Larának nagyon megtetszett ez a srác, még így „láthatatlanban” is. És remélte, hogy egyszer még beszélhetnek. Nem is sejtette, hogy nem sokára személyesen is találkoznak majd…