- Kész vagyok - toppant be Sami egy térdgatyában és egy topban. – Anya, most már elmondhatom? – kérdezte vigyorogva a lány, Mary csak bólintott.
- MEGYEK VELED A ROXFORTBAAAAA! – kiáltotta és a nyakamba ugrott.
- Mi? – kérdeztem megrökönyödve.

- Jól hallottad! Nem fogsz megszabadulni tőlem egykönnyen! Ha-ha-ha!
- De-de… ez… köszönöm! – suttogtam halkan a fülébe és erősen magamhoz szorítottam.
- Jaj, el ne kezdj sírni, te kis butus! – simogatta meg a hátam, majd eltolt magától. – Tim is a Roxfortba fog menni. És amúgy is… nélküled üres lesz a Beauxbatons.
- Ez olyan jó! – vigyorogtam. Nem leszek egyedül! A legjobb barátnőm fog velem jönni!

A délelőttünk nagy része azzal telt, hogy napirendet gyártsunk. Beosztottuk a napjainkat a különböző tantárgyak gyakorlására. Mikor az utolsó rublikába bekerült az embertan tantárgy (aki elfelejtette volna, mugliismeret) elégedetten tettük le tollainkat.
- Ezzel meg is volnánk – terültem el Sami ágyán.
- Aha, bár azért eléggé beszerveztük a napjainkat.
- Figyelj, nem tudhatjuk, mikor akarnak vizsgáztatni. Mindent át kell ismételnünk és…
- De minek? Nekünk már meg vannak a RAVASZ-aink. Minek ez a hajcihő?
- Nem tudom, állítólag majd mindenre fény derül. Én sem értem kristálytisztán, de azt mondták, leellenőrzik a tudásunk. Erre azért jó, ha felkészülünk.
- Tudom – sóhajtott fásultan. – Remusék nem tudnak róla?
- Nem és ne is említsd nekik. Jamesékben sem bízom, tehát nem beszélünk. Ezt meglepetésnek szánom.
- Nagyon nagy öröm lesz Remusnak. Most már nem csak nyáron kell eltűrnie, de még egy egész tanéven át – mondta gonoszul.
- Mit mondtál? – fordultam felé villámló szemekkel.
- Én? Egyáltalán semmit – felelte, de az arcán elterülő vigyor másról árulkodott.
- Most végeeed! – kiabáltam és fejbe vágtam egy párnával. A gesztust viszonozta, így hatalmas csata alakult ki. Azt hiszem a „véres” csatában elszakadt valamelyikőnk párnája, mert itt-ott szállingóztak a tollpihék. Sami kezéből kikaptam a „fegyvert” és elkezdtem csikizni. Ez az egy gyenge pontja. Szegény lány annyira csikis, hogy már egy pici érintéstől is képes röhögő görcsöt kapni.
- E-e-e-elég lesz – mondta elcsukló hangon a nevetéstől.
- Nem. Most bűnhődsz – azzal újból kezdtem volna gingyolni, amikor lelökött magáról.
- Bagoly jött, te gyagya! – mutatott az ablak túloldalán gubbasztó fülesbagolyra.
- Levelet vársz? – tápászkodtam fel a szőnyegről.
- Nem – válaszolta és beengedte a baglyot. Az kecsesen repült egy kört, majd két levelet pottyantott a lábam elé. Huhogott egyet és kisrepült a nyitott ablakon.
- Az egyik neked szól – hajoltam le a levelekért. – De a feladó ugyan az.
Felbontottam a sajátomat és csodálkozva olvastam a sorokat.

„Ms. Rebeka Lupin!
Tudomásunk szerint Önnek már meg van a Beauxbatons által előírt RAVASZ vizsgái, ellenben a Roxfort ennél többet követel. Az itt tanuló növendékek kötelesek legalább 5 RAVASZ vizsgán részt venniük. Hogy ne kelljen annyi időkihagyással letennie a vizsgákat, augusztus huszadikától huszonhetedikéig vizsgaidőszakot írunk ki Önnek. A Beauxbatonsban a kötelező RAVASZ-ok száma CSAK 3, ezért Ön még köteles két tantárgyból vizsgát letenni, illetve lehetősége van többre is.
A tantárgyak a következők:
- Asztronómia
- Átváltoztatástan
- Bájitaltan
- Bűbájtan
- Gyógynövénytan
- Jóslástan
- Legendás Lények Gondozása
- Mágiatörténet
- Mugliismeret
- Sötét Varázslatok Kivédése
- Számmisztika
- Rúnaismeret

Önnek nem kell RAVASZ-t tennie a következő tantárgyakból:
- Bájitaltan
- Mugliismeret
- Sötét Varázslatok Kivédése

Lehetősége van arra is, hogy újra elvégezzen minden vizsgát, továbbá arra is, hogy ha előző iskolájában nem tanultak bizonyos tantárgyakat és Ön abból szeretne vizsgázni, augusztus elsejétől különböző kurzusokon vehet részt. Szállást tudunk biztosítani, továbbá a tanév kezdetéig a Roxfortban töltheti az augusztus végét.
A különböző lehetőségek igénybevételét és a RAVASZ vizsgák tantárgyait jelezze nekünk mihamarabb!

Üdvözlettel: Albus Percival Wulfric Brian Dumbledor”

Pislogtam kettőt, majd megrökönyödve Sami felé fordultam.
- Öt vizsga kell nekik?
- Ezek szerint igen – mondta csalódottan. – De legalább javíthatunk. Én átváltoztatástanból nem mentem ár. Tudod, ha valaki nem maximálisan teljesít, az már nem kapja meg a RAVASZ-át.
- Tudom… De nekem nem kell. Mindenből maximálisan teljesítettem..
- Ja igen, a kis stréber – jegyezte meg csípősen.
- Én stréber?! Ha látnád Remust… kétszer annyit tanul, mint én.
- És most már mi is annyit fogunk.
- Az biztos… Te miből szeretnél még RAVASZ-ozni?
- Nem t’om. Azt se tudom, mi az a „Mugliismeret”, meg „Legendás Lények Gondozása”. És akkor még ott van a „Rúnaismeret” és a „Számmisztika”.
- Ennyire azért nincs reggel! – csóváltam meg a fejem. – A mugliismeret az annyi, mint nálunk az embertan.
- Jaaaaa! – esett le neki.
- A számmisztika nem hangzik túl jól, de legfeljebb megyünk kurzusra és megnézzük, hogy milyen.
- Rendben – sóhajtott fásultan. – Ahhoz képest, hogy a Madame szerint a mi sulink a legfejlettebb… Hívd át anyudat és beszéljük meg a dolgokat.

A fiúk szerencsére eltűntek otthonról, így a két család nyugodtan meg tudta beszélni a teendőket.
- Szerintem csináljátok azt, hogy minden kurzusra feliratkoztok, aztán majd kihagyjátok azokat, amiből nem szeretnétek vizsgázni. Bár a mágiatörit nehéz lesz három hét alatt megtanulni – ajánlotta anya.
- Viszont, ha kikérjük a tankönyvlistát, vagy a fiúk ideadnák a szükséges künyveket, fel tudnátok készülni – mutatott rá Mary.
- De nem szeretném, hogy Remus megtudja – sóhajtottam.
- Akkor majd azt mondjuk, hogy a Beauxbatonsba kell – mondta Sami.
- Rendben. Anya megírod te a levelet? – fordultam anyához.
- És te is nekem – tolta oda a tiszta pergament és tollat anyukája elé Sami.
- Jó, jó. De akartok ott maradni? Vagy jöttök vissza? – pillantott a levélbe anya.
- A vizsgaidőszakot mindenképp ott töltjük…
- És a kurzust is – bólogatott Sami.
- De az utána következő hét napot? – szólalt meg apa is.
- Legalább nem Remusékkal utazunk együtt – pillantottam rá.

„Kedves Igazgató Úr!
Gyermekem: Rebeka Inett Lupin* igényt tart a következő szolgáltatásokra:
- a három héten át tartó kurzusra (minden tantárgyból),
- az ott alvás lehetőségére,
- és a szünet utolsó napjainak ott töltésére.
A vizsgatantárgyak kiválasztására a kurzusok után kerül sor.
Üdvözlettel: Mrs. Inett Wering Lupin”

Ezt lenne a válasz. Samiék persze a javítás lehetőségét is kérték. Még most csak június másodika van, két hónap áll rendelkezésünkre a kurzusokig. Persze mi már most elkezdtünk szervezkedni. A nap hátralevő idejét ezzel töltöttük. Anyával megbeszéltük, hogy miből kéne mindenképp vizsgát tenni.

Késő délután volt, a nappaliban ültem és tévét néztem. Remusék sehol, apa autót „szerel” anya pedig a konyhában süt-főz. Éppen azon gondolkoztam, hogy hogyan fogok én gyakorolni, ha még nem varázsolhatok (bár már csak egy hónap és nagykorú leszek). Egy rajzfilm ment a tévében, mikor valami nekicsapódott az ablaknak. Azt hittem, hogy lefordulok a kanapéról. Anya a konyhában elejtett egy tányért és berohant, hogy mi az Istent csinálok.
- Semmit – válaszoltam és az ablakhoz léptem. Kinyitottam azt, majd egy kissé alélt bagoly esett be az ablakon. Még épp idejében elkaptam, nehogy a földre puffanjon és lekötöztem a lábáról a levelet. Ismét egy Roxfortos levél. A baglyot ráállítottam az ablakpárkányra én pedig feltéptem a levelet. Összesen három sor volt, de annyira megörültem neki, hogy hatalmasat sikítottam.
- Anyaaaa! – jártam táncot a nappaliban. – Képzeld! Varázsolhatok a nyár hátralévő részébeeen!
- Miért varázsolhatnál? – nyílt az ajtó és belépett a kis csapat. Elhűlve meredtem Remusra. A Roxfortos levelet bedugtam a farzsebembe és egy mosolyt erőltettem az arcomra.
- Csak azért, mert a Beauxbatonsban kell újabb vizsgákat tennem és megengedték a varázslást.
- És mindenhol? Utcán, lakásban, metrón, stb. ? – kérdezte James.
- Nem. Csak itthon szabad – válaszoltam és kerültem Remus tekintetét. Gyorsan bementem a konyhába anyához és a kezébe nyomtam a levelet.
- Ez nem ér – jött utánam Remus. Tekintete megakadt az anya kezében lévő levélen. Anya gondosan eltakarta a címzettet, majd egy pálcaintéssel meggyújtotta.
- A muglik újabban minden hülyeséget bedobnak a postaládánkba – morogta anya, majd elfordult. Remus kérdőn rámnézett, én pedig megvontam a vállam. Kimentünk a konyhából és mivel Jamesék már nem voltak a nappaliban, felmentünk az emeletre. (Csak Remus szobája, anyáék hálószobája és a vendégszoba van fenn az emeleten. Ez nem ér!) A fiúk ott gubbasztottak az ágyon és halkan suttogtak, de mikor beléptünk azonnal elhallgattak.
- Remus – fordultam felé. – Nem adnád kölcsön a tankönyveidet?
- Melyiket és minek?
- Az összest és azért, hogy tanuljak.
- De ti más tankönyvekből tanultok, nem? – ráncolta össze a homlokát James.
- Honnan tudod? - fordultam felé.
- Tippeltem – mondta szemrebbenés nélkül. Gyanúsan ránéztem. Volt egy olyan érzésem, hogy nem mond igazat.
- De igen. Más könyvekből tanulunk, viszont a vizsgákhoz többet kérnek az átlagnál. És a te könyved Remus sokkal jobb, mint az enyém.
- De vannak olyanok tantárgyak, amiket ti nem tanultok – jegyezte meg Sirius. Ez már felettébb különös. Beleturkáltak volna a cuccaimba? De mikor?
- Nem baj. Attól még elolvashatom, nem? – senki nem válaszolt. Ennyire érezni lehet rajtam, hogy titkolózom? De ők se különbek. Tuti jártak a szobámban.

Remus végül ideadta a könyveket (pontosabban én belebegtettem őket a szobámba, de így is háromszor fordultam). Bezárkóztam a szobámba és elővettem a jegyzeteit. Az enyémet inkább hagytam, de mint megállapítottam, a mugliismeretet és a bűbájtant alaposabban vettük. Egy pálcaintéssel lemásoltam minden jegyzetet, a bűbájtant még ki is egészítettem. Félretettem azokat, amikből nem fogok vizsgázni (pl. mugliismeret) és sorjában elkezdtem a jegyzetekbe és a tankönyvekbe olvasni. Sajnos Remus nem járt rúnaismeretre, így nem tudtam meg, hogy mi az, de számmisztikára, asztronómiára igen. A jóslástan se volt a jegyzetei között, pedig az is nagyon érdekelt. Mindenből elolvastam egy-két oldalt és rájöttem, hogy a mágiatörténelmen és a számmisztikán kívül minden érdekes. Elővettem a fiókomból egy pennát és egy pergament és felírtam az esélyes tantárgyak nevét, így összesen hét jött össze, vagyis a kötelezőnél öttel több. Persze a kurzusokon majd minden kiderül. Épp az asztronómia harmadikos tankönyvet bújtam, mikor halk sugdolózásra lettem figyelmes.
- Szerinted itthon van, Remus? – kérdezte James.
- Lehet, hogy a barátnőjénél van.
- Figyeljetek, bekopogunk és megtudjuk – ez Sirius volt. Érdeklődve pillantottam fel, majd hirtelen ötlettől vezérelve bebújtam az ágy alá.
- Na? – kérdezte pár másodperc múlva Jami. – Itt fogunk ácsorogni?
- Nem – felelte Sirius. – Te menny el őrködni a kertbe, Remus te pedig bejössz segíteni.
- Hagyjatok ki ebből. Ha megtudja, ezerfelé átkoz. Most már varázsolhat.
- Igen, de csak a házban. Na jó, én megyek – hallottam, hogy valaki elsétál az ajtóm előtt, majd kopogtak. Csöndben gubbasztottam az ágyam alatt heverő porcicák között és láttam, ahogy kinyílik az ajtó. Belépett rajta 4 zokniba bújtatott láb.
- Mégis mit keresünk? – kérdezte Remus.
- A naplóját – jött a válasz. Már a mondat hallatán elfutott a méreg, annyira, hogy az ágy alól majdnem elátkoztam. Majd mikor értelmeztem a mondatott, elfogott a rémület. Ma igaz, hogy nem írtam a naplómba, de a tegnap már igen. Ráadásul, ha valóban keresnek, akkor valószínűleg benéznek majd az ágy alá is. De vajon miért kell nekik a napló?
- És mondd csak Tappmancs! Miért kell neked Beki naplója?
- Titkol valamit. Te is láttad rajta. Meg lehet, hogy leírta a bosszú tervét is, és akkor talán előre fel tudnánk készülni rá.
- Muszáj ezt csinálnunk? Nem akarok a cuccai között kutatni.
- Én viszont igen – kihallottam a hangjából a vigyorgást. Kicsit kikukucskáltam az ágy alól, majd láttam, hogy a ruhásszekrényemben kutat. Na nem! Még hogy a ruháim között?! Mielőtt a fehérneműs fiókomhoz hozzáért volna, gyorsan elsuttogtam egy átkot. Nem tévedtem. Sirius keze a fiúk gombjához ért, ő pedig egyből ordítva elkapta a kezét.
- Mi a franc?! – toporzékolt és rázta a kezét.
- Valószínűleg fiú nem nyúlhat oda – találgatott Remus.
- Igen? És mikor átkozta volna el? – erre azonban Remus már nem válaszolt. Hangok hallatszottak az előszobából. Sami és James hangja.
- Nem találjátok? – hallottam barátnőm döbbent hangját.
- Nem – felelte James. Kihasználva azt, hogy a fiúk az ajtó felé fordultak, pálcával a kezemben előmásztam. Nyílt az ajtó és belépett James és Sami. Az előbbi engem látva elsápadt, az utóbbi pedig gúnyosan elmosolyodott. Gondolom vette a lapot, mert előhúzta a pálcáját.
- Ez nem lehet igaz – suttogta Sirius és megfordult. Elővette legszexibb mosolyát és hátrált két lépést.


* Rebeka Inett Lupin. Három neve van, a másodikat anyukájáról kapta.
És tudom, hogy a Roxfortban nincs olyan, hogy kötelező 5 RAVASZ-t letenni, de ez most az én verzióm :).