Lassan ledöntött az ágyra, lefeküdt mellém, majd fölém hajolt. Újra gyengéden megcsókolt, majd kezét végig húzta a testemen. Lassan lehúzta rólam a blúzt, majd millió puszit nyomott minden egyes porcikámra. Később megszabadított a szoknyámtól is, aztán magáról vette le a ruhákat. Nem engedett felülre, végig ő irányította a dolgokat. Húzta az időt, minnél jobban kívánjuk egymást. Végig csókolta az egész testem, minden egyes helyen gondosan elidőzve. Majd mikor már nem bírt magával, végre belémhatolt. Nagyon gyengéd volt, minden egyes érintésével vigyázott rám. Az ujjait végig futatta a megfeszült testemen, majd én egy halk sikollyal, ő egy kis nyögéssel jutott el a mennyekig. Majd kissé fáradtan feküdtem a karjaiba. Ott feküdtünk békésen összebújva, közben ő a hajamat birizgálta.

-Szeretlek!- mondta hirtelen

-Én is szeretlek!- néztem rá, majd megcsókoltam

Hirtelen felettem termett és ismét millió gyengéd csókokkal borított el.

….

Reggel Bill karjaiban ébredtem. Óvatosan kimásztam az ágyból és elmentem a fürdőbe megmosdani. Aztán visszamentem és visszafeküdtem Bill mellé.

-Hol voltál?- kérdezte álmosan

-A fürdőben.- én

-De többet ne menj el mellőlem.- húzott közelebb magához

-Hány óra?- ültem fel, majd megnéztem a telómon az időt  –9 óra.

-Akkor még ráérünk.- húzott vissza Bill

-De már nem sokáig.- bújtam a karjaiba

-Akkor használjuk ki azt a kis időt.- mosolygott Bill, majd gyengéden csókolni kezdett

Még 11-ig élveztük az együtt töltött utolsó perceket, majd elmentem zuhanyozni, Kis idő múlva társaságot kaptam, ugyanis Bill állt be mellém a zuhanyzófülkébe.

…

Gyorsan elkészültünk, összeszedtük a cuccainkat, majd távoztunk a hotelből, melyben az első együttlétemet éltem át egy fiúval, ráadásul a nagy Bill Kaulitz-cal. A kapunk előtt egy gyors búcsúzkodás és időpont-egyeztetés. Mikor bementem, lassan csuktam be magam mögött az ajtót, majd háttal nekidőltem és sóhajtottam egy nagyot. A szép emlékek felidézésében csak anyu zavart meg,

-Niki, pár óra múlva indul a gépünk és te még sehol sem jársz. Nincs elpakolva, nem vagy átöltözve…- anya

-Anya, nyugi! Felmegyek, és pillanatok alatt összeszedem a cuccaim.- indultam el a szobánkba

Mikor felértem Enci már javában pakolt. Mikor meglátott, gyorsan az ágyra húzott és kérdésekkel bombázott.

-Mesélj, milyen volt?- kérdezte izgatottan

-Mi volt milyen?- játszottam az értetlent

-Jajj, ne csináld már! Hát tegnap Billel. Tudom, hogy megtörtént.- mosolygott kajánul

-Ja, hogy az! Jó volt.- mondtam egyhangúan

-Csak ennyi?- kérdezte csalódottan

-Jajj, dehogyis! Isteni volt! Minden egyes érintésétől izzott a testem. És a csókjai…ahhh- dőltem el az ágyon

-Anyuék nem örülnek ennyire.- Enci

-Majd beszélek velük. De most lefürdök, aztán neki kezdek a pakolásnak.- álltam fel az ágyról és bementem a fürdőbe

Mélyen a habokba merültem, és ismét felidéztem a tegnap este történéseit. Pontosan már nem tudom miután mi történt, csak azt tudom, hogy fantasztikus volt. Mikor eszembe jutott, hogy sietnem kéne, gyorsítottam a tempón. Pár perc alatt a szobában termettem felöltözve. Végre neki kezdhettem a pakolásnak. Ahogy szedtem össze a holmijaim, minden egyes darabhoz egy emlék fűzött. A kezembe került az a felső, amiben az első este sétáltunk a kihalt város utcáin. Aztán egy parfüm, amely akkor varázsolt fantasztikus illatot, mikor az első csókot kaptam Tőle. Ahogy tovább pakoltam egyre több emlék bombázott. Majd mikor már nem bírtam tovább, sírva rogytam össze az ágyamon. Eddig tartanom kellett magamat Bill miatt, de nem bírtam tovább visszafojtani. Kitört belőlem az eddig felhalmozódott bánat és szorongás azért, hogy lehet, hogy soha többé nem fogom látni majd a fiúkat.

Mivel nem akartam, hogy valaki zokogva, kisírt szemekkel találjon, gyorsan összeszedtem magam, megmostam a szemem és befejeztem az összecuccolást, majd levittem a bőröndöm az előszobába. Mivel már csak rám vártak, el kezdtem a búcsúzkodást.

-Szia nénje!- öleltem át

-Szia! Vigyázzatok magatokra!- nénje

-Ok! Szia bátyó!- öleltem át őt is

-Köszönjük a vendéglátást!- Enikő

-Sziasztoooooooook!- köszöntünk már a kocsi ablakából integetve

…

Mikor a reptérre értünk, Bill már ott várt minket. Ahogy megláttam felé szaladtam és a nyakába ugrottam. Perceken át el sem engedtük egymást, csak élveztük a másik édes ajkait.

-Nagyon-nagyon szeretlek!- bújtam hozzá

-Én is téged! Őrülten fogsz hiányozni!- mondta Bill, de nem kellett volna, ugyanis újból előtört belőlem a sírás

-Jajj, ne sírj! Majd minden este hívlak! Ígérem!- simogatta a hátam

-De ígérd meg!- mondtam sírva

-Ígérem!- mosolygott

-Szeretlek!- szorított magához

-Én is téged!- csókoltam meg

-Niki, gyere, indulnunk kell!- jött oda anya

-Rendben. Sose felejts el!- adtam egy puszit a szájára

-Nem foglak!- Bill

Lassan elindultunk, de végig Billre pillantottam hátra. A repülőn ablak mellé sikerült ülnöm. Ahogy elindultunk rátapadtam az ablakra és addig integettem az én drágámnak, amíg fel nem emelkedtünk a fellegekbe…