-Ez mi?- nyitotta szét a kis papírt Tom, hogy lássa, mi van ráírva

-Mi csoda?- ment oda Enikő

-Ez…ez Timo száma. Akkor adta oda neked, mikor félrehívott. Fel akartad hívni?- kérdezte Tom felháborodottan

-Dehogy akartam! Eszembe sem jutott!- védekezett Enikő

-Akk miért tartottad meg? Hmm?- Tom

-Jajjj, Tom! Akk akartam kidobni, miután haza mentem.- ment közelebb hozzá Enikő, de Tom elhúzódott

-Igen, miután már felhívtad és megbeszéltetek egy randit. Igaz?- kérdezte Tom már hangosabban

-Most miért kiabálsz velem?- már Enikő is kiabált

-Én nem kiabálok! Csak nem nézem jó szemmel, hogy mindenféle kis befutott „sztár” gyerek odaadja neked a számát! Megyek is és megbeszélem vele a dolgokat.- indult el Tom

-Dehogy mész!- fogta meg Enikő Tom pulcsiját, mire a srác megállt- Mondd, miért nem bízol bennem?

-Én bízom benned. De ebben a srácban viszont nagyon nem. Tudod te, hogy milyen nőügyei vannak?- Tom

-Te csak ne beszélj az ő nőügyeiről, mikor te sem vagy sokkal jobb a kis egyéjszakás kalandjaiddal!- Enikő

-Szal, most én vagyok a rossz, mert meg akarlak védeni ettől az „állattól”? És akk még felhozod a régi dolgaimat?- Tom

-A te régi dolgaid nem is voltak annyira régen! Mióta vagyunk együtt? 1 hónapja? Előtte hány csaj mászott az ágyadba?- Enikő

-És mi közöd van neked ahhoz, hogy 1 hónappal ezelőtt kivel töltöttem az éjszakáim? Ha jól tudom, akk még nem ismertük egymást. Vagy tévedek?- Tom

-Nem, nem tévedsz.- törölte le könnyeit Enikő

Ott álltak egymással szemben, Tom a széttépett cetlit tartotta a kezében, miközben cipőjét nézte, vele szemben Enikő állt könnyeivel küszködve.

Pár perc néma csönd következett. Aztán Tom rájött, hogy olyat mondott, amit nem kellett volna, majd közelebb lépett Enikőhöz. De ő elhúzódott, majd elfutott a sötét éjszakában. Tom utána rohant, de mikor teljesen elvesztette a lányt, megállt és erőteljesen felrúgta a pad mellett álldogáló kukát.

Hajnali 1 óra van, és nem tudok aludni. Mellettem Bill fekszik, édesen alszik, közben az egyik keze a derekamon pihen. Óvatosan levettem magamról a kezét, felálltam és halkan lesétáltam a konyhába. Csináltam magamnak egy pohár forró kakaót és beültem a nappaliba, a kandalló elé. Épp a tűz „táncát” néztem, és arra gondoltam, hogy mi lesz velünk, ha a nyár végén haza kell indulnunk és itt hagynunk a fiúkat. Miközben elmélázva gondolkoztam, egyszer csak berobogott valaki az ajtón, ledobta cipőjét, és bevágódott a konyhába. Majd halk sírást hallottam. Ekkor már tudtam és éreztem, hogy baj van, még pedig az én drága testvéremmel. Bementem a konyhába és leültem mellé.

-Mi történt?- kérdeztem

-Semmi.- jött a válasz

-Enikő, a semmiért nem szoktunk zokogni. Vagy ennyire jó volt a koncert, hogy elérzékenyültél?- mosolyogtam, remélve, hogy ezzel jobb kedvre derítem

De a mosoly hamar eltűnt az arcomról, mikor Enikő belekezdett a mesélésbe.

-A koncerten minden klassz volt, a végén Tom még a backstag-be  is bevitt, ahol beszélgettünk a srácokkal. Aztán Tom nyűgös volt és kért, hogy jöjjünk haza. Timo félre hívott és ideadta a telszámát, hogy majd hívjam fel. Mondtam neki, hogy ne számítson rá és beletörődött. Utána elindultunk és kiesett a zsebemből a papír, amin Timo száma volt…- Enikő

-És gondolom Tom észre vette.- én

-Pontosabban Ő vette észre és Ő szólt.- Enikő

-Jujj! Akk gondolom volt kiabálás.- én

-De még milyen. Ő már azt is kitalálta, hogy fel akartam hívni Timot és randizni vele. Hiába győzködtem, hogy nem igaz, eszembe sem jutott, de ő nem hitt nekem. Azt mondta, hogy csak Timo-tól és a nőügyeitől akar megvédeni. – Enikő

-Bagoly mondja verébnek…- én

-Én is ezt mondtam, erre azzal jött, hogy mi közöm van nekem ahhoz, hogy ő kikkel feküdt le mikor még nem is voltunk együtt.- mondta Enikő most már sírva

-Ne sírj! Hidd el, ki fogtok békülni. Holnap itt fog állni majd az ajtó előtt és azt kéri, hogy bocsáss meg neki!- én

-Nem hiszem. Nagyon csúnyán veszekedtünk.- Enikő

-Ki veszekedett kivel?- jött be a konyhába Bill

Mikor megláttam elfogott a nevetés. Billnek tiszta kóc volt a haja, álmosak a szemei és ott állt egy szál boxerben. (de édes J)

-Most mi olyan vicces?- nézett végig magán

-Semmi. Nagyon aranyos vagy.- mentem oda hozzá, majd átöleltem a derekát

-Mi történt, Enikő?- nézett aggódva Bill Enikőre

-Szólhatnál a tesódnak, hogy fogja vissza magát.- néztem Billre

-Mit csinált már megint?- Bill

Enikő ezután elmondta Billnek is, hogy mi történt, amit Bill ledöbbenve figyelt.

-Hát igen. Nem mutatja, de nagyon féltékeny típus. Szüksége van pár napra, hogy lenyugodjon, aztán majd jön bocsánatot kérni.- Bill

-Ide aztán hiába jön, mert nem érdekel.- mondta Enikő, majd felállt és felment a szobájába

-Mondtam valami rosszat?- kérdezte Bill

-Nem te, hanem Tom. Nagyon megbántotta Encit azzal a bazi nagy büszkeségével.- én

-Rem mi sosem fogunk ennyire összeveszni.- húzott az ölébe

-Biztos nem, mert én nagyon szeretlek.- bújtam oda hozzá

-Én is nagyon szeretlek!- csókolt meg