30. Rész
Nixy 2007.10.07. 14:17
Egy egész nap Tommal 1. (ez ugyanaz a nap, csak külön részben rakom fel
-Sziasztok, elmentem, majd holnap jövök!- csukta be maga mögött az ajtót Enci
-Szia!- köszönt mindenki kórusban
Kb. 5 perc múlva odaért Enikő a fiúk házához, mivel csak 6 házra laktak tőlünk. Mikor odaért, becsengetett és Simone nyitott ajtót.
-Szia, gyere be!- Simone
-Jó reggelt!- ment be Enci
-Bill próbálta felkelteni Tomot, de nem sikerült neki, úgyhogy még mindig alszik. Menj fel, neked biztos felkel.- Simone
-Ok!- indult fel a lépcsőn Enikő
Miután benyitott a szobába, elmosolyodott. Tom nyakig betakarózva, édesen aludt. Halkan odament az ágyhoz, és leült a szélére. Óvatosan közelebb hajolt, elsimított egy raszta tincset arcáról, majd egy puszit adott puha ajkára. Tom mocorogni kezdett és kinyitotta szemét.
-Jó reggelt!- mosolygott Enci
-Minden reggel így szeretnék ébredni.- Tom
-Majd meglátjuk, hogy megérdemled-e.- Enci
-Én mindent megérdemlek! Gyere, bújj ide mellém!- húzta az ágyba Tom Enikőt
Tom szorosan karjaiba zárta Enikőt, majd fölé hajolt.
-Szeretlek!- suttogta
-Én is szeretlek!- Enci
Tom óvatosan Enikő ajkaihoz érintette ajkát, majd percekig nem törődve a világgal szerelmesen csókolóztak. Az idill hangulatot csak a hangos kopogtatás zavarta meg.
-Gyertek reggelizni!- hallatszódott az ajtó mögül Simone hangja
-Hú, én farkaséhes vagyok. - Tom
-Még csak most keltél fel!- Enci
-De akkor is! Kell az energia a mai napra!- mosolygott Tom
-Miért, mit tervezel?- Enci
-Az legyen titok! De most menjünk kajálni!- állt fel Tom
-De előtte ugye felöltözöl?- mosolygott Enci
-Miért? Így nem tetszem?- Tom
-Dehogynem!- állt fel Enci is
-Hát akkor meg?- Tomi
-Mégsem jöhetsz le egy szál boxerben.- Enci
-Miért ne? Megvesznek értem a nők!- mosolygott Tom
-Jól van, akkor te mutogasd magad a nőknek, én meg haza megyek!- indult el az ajtó felé Enikő, de Tom megfogta a csuklóját és visszahúzta.
-Nem akarom, hogy elmenj.- ölelte át Tom Enikőt
-Akkor öltözz fel és menjünk le reggelizni.- Enci
-Jól van, de csak ha előtte kapok egy édes csókot!- közeledett lassan Tom Enikő ajkaihoz.
Egy szenvedélyes csókváltás után Tom felöltözött és lementek a konyhába, ahol már az elkészített étel várta őket.
-Hmm, ez nagyon jól néz ki!- ült le Enci
-Köszönöm!- Simone
-Tőlem tanulta.- ült le Tom is
-Ja. Te meg a főzőtudományod!- nevetett Simone és Enikő
-Jól van na! A nőknek kell főzni tudniuk, nem a férfiaknak.- Tom
-De nem árt, ha egy férfi tud főzni.- Enci
-Akkor majd a te kedvedért megtanulok.- Tomi
-Mit meg nem teszel értem!- Enci
-Mert szeretlek!- Tomi
Reggeli után Simone és Gordon, a nevelőapjuk elment dolgozni.
-Elmegyünk a városba?- kérdezte Enci, miközben a kanapén feküdt, Tom karjaiban
-Sztem pihenjünk rá az estére.- mondta sejtető mosollyal Tom
-Mi lesz este?- ült fel Enikő
-Az meglepetés.- Tom
-És most addig izguljak?- feküdt vissza Enci
-Majd én elterelem a figyelmed az estéről.- hajolt Enikő fölé Tom –Emlékszel már a baleset napjára?
-Hát, nagyjából. Még nem minden ugrott be, de már nagyjából emlékszem.- Enci
-És arra emlékszel, hogy milyen jól csókolok?- Tom
-Hát…nem igazán.- Enci
-Megmutassam?- Tom
-Mutasd!- Enci
Tom lassan, húzva az időt közeledett Enikő ajkához, közben egyik kezét a derekán pihentette. Lassan ért össze ajkuk, majd lassan, szenvedélyesen csókolózni kezdtek. Tom egyre jobban belemerült a dologba és a póló alá került a keze. Enikő egyből tudta, hogy Tom mit akar és eltolta magától.
-Mi a baj?- kérdezte értetlenül Tom
-Én még nem vagyok felkészülve erre.- Enci
-Ja, csak ez a baj. Akkor miért nem szóltál?- Tom
-Szóltam nem?- ült fel Enikő
-De. Jól van, akkor hanyagoljuk a témát. Mit szólnál, ha elmennénk egy Pizzériába?- Tom
-Ez jó ötlet!- Enci
-De, előtte öltözz fel egy csinos ruciba.- Tom
-Miért?- Enci
-Mert utána koncertre megyünk.- Tom
-Komolyan? És milyen koncertre?- Enci
-Nevada Tan.- Tom
-De te azt nem szereted.- Enikő
-Nem, de te viszont nagyon. Szal, megyünk.- Tom
-Jajj, imádlak!- ugrott Tom nyakába Enikő
-Én is téged! De menj öltözni!- Tom
-Okés!- mondta Enikő, majd egy puszit nyomot Tom szájára
|